Lízingügyletek áfája és sajátosságai

Sokak számára nem teljesen egyértelmű mi a különbség a nyíltvégű lízing, a zártvégű lízing és a tartós bérlés között. Ebben a cikkben összegyűjtöttem a legfontosabb jellemzőket.

Leggyakoribb ügylet a nyíltvégű lízing, melyet sok esetben kevernek a tartós bérléssel, olykor még a kereskedők is szinonimaként használják, azonban jelentős különbség van a kettő között. 

Amikor tartós bérlésről beszélünk - másnéven operatív lízing - a legfontosabb tényező, hogy a bérelt gépjármű a szerződésben foglalt időtartam leteltével nem kerül a bérlő tulajdonába. Ennek ellenére előnyös lehet azon vállalkozások számára, akiknek szükségük lenne az autóra, azonban nem áll rendelkezésükre az önerő befizetésére szükséges pénzeszköz, hiszen ebben a konstrukcióban nincs is szükség rá. Ezek mellett a személygépkocsi bérlésről kiállított számlák költségként elszámolhatóak, valamint az áfa tartalma 50%-ban vagy útnyilvántartás vezetésével a céges utak arányában levonásba helyezhető.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a munkavállaló otthona és a munkahelye között történő közlekedés is magánhasználatnak minősül!

 Amennyiben a bérlemény tehergépjármű, az áfa levonásra természetesen nincs korlátozás, az áfa levonhatóságát a konkrét lízingtárgy függvényében lehet eldönteni.

 A nyíltvégű lízingnél a havi lízingdíjak elszámolása ugyanígy történik (személygépjármű esetén az áfa tartalom a céges használat arányában, de minimum 50%-ban levonható). Ennél az ügyletnél azonban szükség van önerőre, melyet általában 20-40% közötti mértékben állapítanak meg, valamint az ügylet végén eldönthetjük, hogy az autót szeretnénk-e maradványértéken megvásárolni vagy sem. Ekkor más személy javára is lemondhat a tulajdonszerzési jogáról. 

Figyelni kell arra, hogy a maradványértéken történő értékesítés áfája személygépjármű esetében már teljes mértékben korlátozva van az áfa tv. 124§ (1) d) pontja alapján (kivéve halottszállító személygépkocsit).

Mi a helyzet a cégautóadóval? A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. § (2) bekezdése egészen konkrétan rögzíti, hogy a pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő.

Na de mi van akkor, ha nem vált be az autó és a lízingelt személygépjárművet a szerződés lejárta előtt előtörlesztéssel meg szeretnék vásárolni, majd értékesíteni? Továbbértékesítési célnak minősül ilyenkor a beszerzés? A válasz, nem. Ugyanis az Áfa tv. 259. § 22. pontja rögzíti a továbbértékesítési cél fogalmát, mely szerint a továbbértékesítési cél akkor valósul meg, ha saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nem történik. Ez azt jelenti, hogy a maradványértéken történő beszerzéskor az áfa levonási tilalom alá esik.

Általános esetben ilyenkor a lízingbeadó cég maradványérték helyett piaci értéken végzi az értékesítést, valamint a fennmaradó lízingdíjakról egyösszegű korrekciós számlát készít. A korrekciós számla a lízing időtartama alatt befizetett lízingdíjakra vonatkozik, így ebben az esetben is az 50 %-os levonási tilalom valósul meg. A tulajdonunkba került az autó, hogyan állítsuk ki az értékesítésről a számlát? Mivel megállapítottuk, hogy a saját használat miatt nem továbbértékesítési céllal szereztük be az autót az értékesítés  az áfa tv. 87§-a alapján áfamentes lehet, mivel a maradványértéken történő vásárláskor nem vontuk le az áfát.

Zártvégű lízing ügyletnél azonnali termékértékesítésről beszélünk, ebből kifolyólag a személygépkocsi esetén az áfa tv. 124§ (1) d) pontja szerinti levonási korlátozás lép érvénybe. A beszerzésről az ügylet elején számlát kapunk. 

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe vevő tulajdonát képezi. A havi törlesztő részletek nem minősülnek szolgáltatás nyújtásnak, számla kiállításra a lízingbe adó cég nem kötelezett, ebből kifolyólag áfa tartalmuk sem lesz.

A lízingügyletek során ne feledkezzünk meg a társasági adókedvezményekről és kiemelt figyelemmel kell lenni a kisvállalati adózók esetére, melyekről a következő cikkemben olvashattok.

írta: Kozaróczyné Dévai Zsanett