Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV
Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV
09 Dec
09Dec
Az ellenőrzési gyakorlat ugyan változott, és úgy tűnik jelenleg kevesebb az adóellenőrzés, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez így is fog maradni. A jogkövetési vizsgálatok egyik célja a jogkövetésre ösztönzés, mivel ekkor az adózónak lehetősége van a bevallásainak javítására, de előfutárai lehetnek egy adóellenőrzéseknek is, azaz a másik célja a kockázatosnak tartott adózók ügyleteinek felderítése, azokról adatok gyűjtése. Tapasztalataink szerint elég sok adózó nem érti vagy nem veszi elég komolyan a jogkövetési vizsgálatok megállapításait, a NAV pedig egy viszonylag nagy adatbázisból tud válogatni, hogy kiknél érdemes tovább vizsgálódni. Ráadásul erre az 5 éves elévülési időn belül lehetősége van.Az idei évben azt tapasztaltuk, hogy adóellenőrzést a NAV leggyakrabban a nem valós gazdasági események és a járulékokkal kapcsolatos eltérések miatt indított, de találkoztunk katás és becslési típusú ellenőrzéssel is.
Miért indul leggyakrabban a cég ellen jogkövetési vizsgálat, és mi a célja?
Egy NAV-ellenőrzés indulásának lehetnek egyszerű és drámai okai is. Azt fontos tudni, hogy az online számlaadat-szolgáltatás és az egyéb kontrolladatok (például ha külföldre értékesítünk vagy külföldről szerzünk be, ebben az esetben VIES adatok) miatt az adóhivatal a bevallásaink valódiságát nagyságrendileg tudja elemezni. További fontos szempont a NAV számára az alkalmazottak be- és kijelentése és a járulékbevallás összhangja. Ezen kívül újból tapasztaljuk, hogy több esetben indul vizsgálat rosszindulatú bejelentés okán is.
1. Megvalósult-e a gazdasági esemény? A társaság valós gazdasági tevékenységet folytat-e?
A vizsgálatok egyik legfontosabb irányultsága a gazdasági események valódiságának vizsgálata. Ez a vizsgálat elsősorban a befogadott (szállítói) számláinkra vonatkozik, természetesen a számlát kiállító partnernél további vizsgálat folyik – ha elérik –, hogy kiderítsék valóban ő teljesített-e, illetve valóban volt-e rá akár személyi feltétele, kapacitása, tudása. Ebben az esetben nem elég a számla és a szerződés, hanem a szerződés teljesítését is be kell tudnunk mutatni az adóhivatal számára, ha biztosra akarunk menni.
A legtöbb cég itt elköveti azt a hibát, hogy lesöpri az adóhivatali kérdéseket, és arra az álláspontra helyezkedik, hogy miért kellene neki bármit bizonyítania, miközben van szerződése, számlája, és átutalással fizette ki az alvállalkozót. Ez nem jó taktika, emiatt sajnos nagyon sok jogkövetési vizsgálat fordul át adóellenőrzéssé, amelyben ha megállapítják, hogy nem jött létre a gazdasági esemény, a levont „áfa” összegén túl akár 200 százalékos adóbírságot és késedelmi pótlékot is fizethetünk.
2. Foglalkoztatotti bejelentések és járulékbevallások közötti eltérés
Nagyobb számú alkalmazottat foglalkoztatóknál gyakrabban fordul elő ilyen ellenőrzés, de akár mindössze egy ügyvezetővel rendelkező cégnél is találkoztunk már vele. Az alkalmazottak jogviszonyát, a foglalkoztatás mértékét be kell jelenteni, illetve ha egy dolgozó kilép, akkor le kell zárni azt.
Az állományban lévő dolgozókról pedig havi szinten járulékbevallást kell beküldeni. Ez a járulékbevallás tartalmazza a dolgozókat is, tehát nem csak egy összegben tartalmazza valamennyi dolgozó járulékát. A leggyakoribb eset, hogy elmarad egy dolgozó be- vagy kijelentése, de sokszor lehet találkozni azzal is, hogy a számfejtésből és a bevallásból kimarad egy vagy több dolgozó. Ebben az esetben ezeket a jogviszonyokat kell egyeztetni és elvégezni a bejelentéseket, törléseket vagy akár az önellenőrzéseket időben.
Az adóhivatal arra is kíváncsi, hogy a munkavállalók a valós munkakörülményeik szerint vannak-e bejelentve, illetve valóban az a cég jelentette-e be őket, ahol a tényleges foglalkoztatás megvalósul.
3. VIES eltérés
A VIES eltérés az Unióból beszerzett és Unióban értékesített áruk, szolgáltatások kontrolladata, amit Magyarországon az áfabevallás A60-as lapja tartalmaz. Mi lejelentjük a partner társaság nemzetközi adószámát és a gazdasági kapcsolat értékét, és ugyanezt megteszi az uniós partner is. Amennyiben a leadott értékek között eltérés mutatkozik vagy valamelyik társaság ezt nem jelenti le, abban az esetben számíthatunk ellenőrzésre. Az eltéréseknek egyébként lehet teljesen érthető oka is, mivel a partnerek eltérő időszakokba tehetik be ugyanazon ügyletet, de lehet akár egészen más adóelkerülési szándék is mögötte. Az adóhivatal az adóelkerülésre utazik inkább, de ha valamilyen tévedés, elírás van akkor kötelez annak a kijavítására.
Mégis hol lehet az adóelkerülés?
Mivel Unión belül az áfát a beszerző adóalany fogja megfizetni, ezért a szállító nettó összegben fogja a számlát kiállítani és a nettó összeget fogja kérni. Itt jön a sokszor hallott kifejezés, “Hozz egy uniós céget, és akkor nettóért megkapod az árut.” Na ennek nem szabad bedőlni, mert így mind a 3 félnek problémája lehet belőle!
A következő, ellenőrzésre okot adó terület lehet, ha az árut papíron kiszámlázták egy uniós cégnek, de az nem megy ki. Ebben az esetben nagy eséllyel egy raktárkészlet áfa nélküli értékesítését keresi az adóhivatal (tehát az a következtetése, hogy az árukat itthon, feketén adták el, és ezt akarja a társaság kitisztázni). Amennyiben a társaság a külföldről érkező árut nem szerepelteti a bevallásában, akkor pedig azt vizsgálja a hivatal, hogy nem fekete értékesítésről van-e szó, ahol az áfát nem akarja a beszerző megfizetni.
4. Kataalanyok vizsgálata
A kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) vizsgálatok mind a kataalanytól számlát befogadókat, mind a kataalanyokat érintheti. A kataalanytól számlát befogadók jogkövetési vizsgálatai során – szinte mindig – megvizsgálják, hogy a katás vállalkozók a valóságban is tényleg alvállalkozók voltak-e, illetve fennálltak a katás számlakibocsátás feltételei. Ezenkívül 2020-tól azt is vizsgálják, hogy egy katás vállalkozó átlépte-e a 3 millió forintos éves határt (illetve a kapcsoltságot), és utána megfizette-e a számlabefogadó vállalkozás a 40 százalékos adót.
Amennyiben magát a katás vállalkozást vizsgálják, abban az esetben megnézik, hogy kiknek számlázott, és jelezte-e feléjük, hogy a kata hatálya alá esik. Ha vállalkozásoknak történt a számlázás, akkor részletesebb vizsgálatot folytatnak, hogy a gazdasági események valóban megvalósultak-e, és a jogviszony esetlegesen nem egy munkaviszonyt leplezett-e (alá- fölérendeltségi viszony).
Ezt követően megnézik az alanyi mentességet választott adózóknál (akik nem számláznak áfával növelten, és azt nem vallják be), hogy valóban nem létpék-e túl az alanyi mentesség határát. (Fontos megjegyezni, hogy ugyan az alanyi mentesség és a katahatár is 12 millió forint, de ezen feltételt a legtöbb esetben nem egyszerre éri el az adóalany!) Éppen ezért, ha valamelyik évben az alanyi mentesség határát átlépte a vállalkozás, úgy attól a pillanattól a következő éveken át (amíg nem választhatja és választja újból az alanyi mentességet) az áfát visszaszámítják (bizonyos esetekben rászámíthatják) a bevételből, és adóhiányként állapítja meg az adóellenőrzés, és valószínűleg 50 százalékos bírságot szab ki utána.
A következő vizsgálati célpont a katahatár átlépése. Itt a NAV ellenőrei a bevételi nyilvántartást vizsgálják, és összevetik a banktól bekért adatokkal. Amennyiben a nyilvántartásból hiányzik bejövő tétel, abban az esetben a katabevételt megnövelik, és a katafizetési határ átlépését követően kiszabják utána a 40 százalékos adót. A katahatár éves szinten 12 millió forint, vagy vállalkozásonként éves 3 millió forint.
5. Online számlaadat és a bevallás összhangjának hiánya
Több esetben találkoztunk olyan ellenőrzéssel amikor egy társaság a vizsgált időszakban áfával terhelt számlákat állított ki, de az áfabevallásban teljesen más értékű fizetendő áfaösszeg szerepelt, vagy egyáltalán elmulasztotta a bevallást adózó benyújtani. Ebben az esetben ennek az okát keresi az ellenőrzés. Amennyiben kiderül, hogy hiányoznak számlák az áfabevallásból (vagy az áfabevallás teljesen „hasraütésre” volt kitöltve) akkor az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót, eredménytelenség esetén pedig adóellenőrzést indít.
Másik eset lehet, amikor valamelyik fél nem teszi be az áfabevallásába a másik fél által kiállított számlát. Ez általában nagyobb volumen esetén jelentkezhet. Itt a problémát az jelentheti, hogy miért nem számolja el a számlabefogadó társaság a számlákat. Ebben az esetben a NAV eltitkolt árbevételt feltételezhet.
6. Bejelentések, feljelentések, hatósági megkeresések nyomán indult vizsgálatok
Több mint 1 évtizeddel ezelőtt a legtöbb feljelentésre vizsgálat is indult (szinte kötelezően). Aztán kevésbé foglalkozott ezekkel a NAV, most pedig, ha úgy látják, hogy lehet alapja a feljelentésnek, abban az esetben vizsgálatot indítanak. Jelenleg a leggyakrabban munkáltatással összefüggésben tett bejelentések, illetve a munkaügyi ellenőrzések kapcsán indulnak adóhatósági vizsgálatok.
Ezekben az esetekben a munkavállalók jelzik általában saját szemszögükből, elég részletesen leírva a helyzetet. Ezt követően a vizsgálat során a beszerzett bizonyítékok szerint mérlegel a hatóság, és szólít fel bejelentések megtételére, módosítására, esetlegesen önellenőrzésre. De számos esetben adóellenőrzés is indul (vagy egyből adóellenőrzéssel indít a hivatal). Ezen ellenőrzéseknél nagyon gyakori, hogy megkeresik a megbízókat is (ha kiküldött volt a dolgozó pl. takarító, biztonsági őr…) a munkáltatás körülményeivel kapcsolatosan. Nagyon sok esetben pedig megkeresik a kollégákat is, vezetőiket is a pontos körülmények feltárása érdekében, illetve ezekben az esetekben a többi dolgozót is megkérdezik a saját munkakörülményeikkel kapcsolatosan. A kérdések leegyszerűsítve arra irányulnak, hogy milyen munkakörben, mennyi időben, milyen bérben és mely foglalkoztatónál dolgoztak, voltak-e esetleg egyéb kifizetések a részükre.
7. Egyéb
A leggyakoribb ellenőrzési irányokon kívül is létezik még számtalan más terület, amire fókuszál a hivatal, illetve az is elmondható, hogy ezen ellenőrzési irányultságok átfedik egymást, sokszor vizsgálják az áfán kívül, a járulékfizetési kötelezettséget, katás jogviszonyokat stb. Néhány egyéb irányt felsorolva:
operatív ellenőrzést követő jogkövetési vizsgálat: amikor nyugtaadás, pénztárgép, illetve bejelentés nélkül foglalkoztatottak ellenőrzése során tár fel hiányosságot a NAV;
készpénzfizetési korlát megszegése: amennyiben két számlanyitásra kötelezett adózó 1,5 millió forintot meghaladó összeget fizet ki egymás közt készpénzben egy hónapban;
cégautóadó-fizetési kötelezettség: eleget tesz-e a társaság a nevén lévő gépjárművek után a cégautóadó-fizetési kötelezettségének;
szabályzatok ellenőrzése: rendelkezik-e a vállalkozás szabályzatokkal, betartja-e az azokban foglaltakat (számviteli politika, pénzkezelési szabályzat stb.);
társasági adó: megfelel-e az adózó társaságiadó-bevallása a valóságnak, milyen tételek vannak abban elszámolva;
iratmegőrzési kötelezettség: rendelkezik-e az adózó az iratokkal - ez minden vizsgálat alapvető kérdése;
ekaer-ellenőrzést követő vizsgálat: amennyiben egy ekaer-köteles szállítmány nem volt lejelentve, akkor megnézhetik annak okát és a társaság tevékenységét.
A jogkövetési vizsgálatok következményei
Jegyzőkönyv
A jogkövetési vizsgálat jobb esetben jegyzőkönyvvel zárul, amely jegyzőkönyv megállapítja, hogy a társaság eleget tett iratmegőrzési és adózási kötelezettségeinek egyaránt. Ellenben sok esetben nem tartalmaz arra külön utalást, hogy a NAV tovább vizsgálódik. Sokszor a jegyzőkönyvek megtévesztőek lehetnek az avatatlan szem számára, mivel csak annyi konklúziót tartalmaz, hogy az ellenőrzés a vizsgálatot elvégezte, adózó az iratokat becsatolta. És mivel további megállapítást, felhívást a jegyzőkönyv nem tartalmaz az adózó megnyugszik… mindaddig amíg meg nem kapja az adóellenőrzés elrendeléséről szóló megbízólevelet. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk a konzultációt adóellenőrzésben jártas szakemberrel minden esetben.
Kötelezés
Az ellenőrzés lezárásra kerül, de abban kötelezi az adózót cselekmények megtételére bizonyos határidőn belül. Ugyan adóellenőrzésre nem kerül sor, de ha ezeket nem pótoljuk akkor óriási bírságokat kapunk. Példának okáért, ha elmulasztottunk beadni egy bevallást és erre felhív a revízió, amit nem teljesítünk, akkor bevallásonként 100 000 forint összegű bírságot fizethetünk, míg újbóli felszólítást követően 500 000 forintot. Tehát megeshet, hogy egy bevallás elmulasztása miatt akár az adófizetési kötelezettség sokszorosát kitevő mulasztásibírság-fizetési kötelezettségünk keletkezik.
Határozat
Jogkövetési vizsgálat során a jegyzőkönyvet követően határozatot csak akkor hoz a hivatal, ha abban szankciót, mulasztási bírságot szab ki. Éppen ezért, ha azt látjuk, hogy határozat érkezett ezen eljárás során, akkor bírságra is számíthatunk.Adóellenőrzés
Amennyiben a jogkövetési vizsgálat során nem tudjuk a gazdasági eseményt alátámasztani vagy nem pótoljuk, javítjuk a hiányzó bevallásunkat, bejelentésünket, nyilatkozatainkat, akkor számíthatunk adóellenőrzésre is. Márpedig adóellenőrzés elrendelését követően önellenőrzésre már nincs lehetőségünk. Az adóellenőrzés mulasztási bírság kiszabásán kívül pedig az általában sokkal jelentősebb összegű adóbírságot és késedelmi pótlékot is tartalmazhat. Az adóbírság alapja az adóellenőrzés során megállapításra kerülő adóhiány, míg mértéke 200 százalék, ha úgy ítéli meg a hivatal, hogy bevétel eltitkolásból vagy iratok meghamisításából, tények elhallgatásából fakad, míg 50 százalék az általános adóbírság tétel, amely kérelemre vagy hivatalból mérsékelhető.
Ne vegyük félvállról!
Ne vegyük félvállról a jogkövetési vizsgálatokat, mivel ekkor még komolyabb szankció nélkül (akár 200 százalékos bírság, késedelmi pótlék, ideiglenes biztosítási intézkedés stb.) javíthatjuk a bevallásainkat. Mindenféleképpen fontos a szakavatott kapcsolattartás a revízióval és a jegyzőkönyv megállapításainak megértése.
Mivel a jogkövetési vizsgálatok általában közeli időszakot vizsgálnak (sőt akár olyan időszakot, amellyel kapcsolatosan még nem kellett valamennyi bevallási kötelezettségünknek eleget tenni), ezért a NAV-nak még évekig van lehetősége adóellenőrzést indítania, amire bármikor sor kerülhet.
Készítette Kocsis Zoltán közgazdász, Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda