Január 1-jétől jelentősen változnak az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítására vonatkozó szabályok.Idén december 31-éig eltérő egyszerűsítési szabályok vonatkoznak az átalányadózókra, a kisadózókra és a 8 millió forint nettó árbevételi értékhatárt el nem érő kisvállalkozókra. Január 1-jétől viszont a kisvállalkozások egységes szabályrendszer mentén állapíthatják meg az iparűzésiadó-alapjukat.Mindenekelőtt a törvény bevezeti a kisvállalkozó fogalmát. Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot. Ha a vállalkozás működési ideje nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt arányosítani kell.A kisvállalkozói minőség tehát megilleti valamennyi vállalkozást, amely a fenti bevételi értékhatár alatt tud maradni, függetlenül a vállalkozási formától és a választott adózási módszertől is.A törvény lehetőséget ad arra is, hogy azon átalányadózó egyéni vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak, és akiknek a bevétele éves szinten nem haladja meg a 120 millió forintot, éljenek az egyszerűsítési lehetőséggel. Esetükben is igaz azonban, hogy a 120 millió forintos értékhatárt arányosítaniuk kell, ha 12 hónapnál kevesebb ideig tevékenykednek az adóévben. Az arányosítást minden esetben napi arányosítási módszerrel kell elvégezniük.Az iparűzésiadó-alap megállapításának egyszerűsítése az alábbiakat jelenti:– Azon kisvállalkozóknak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alapjuk önkormányzatonként 2,5 millió forint.– Azon kisvállalkozóknak, akiknek az éves bevétele több mint 12 millió forint, de nem haladja meg a 18 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alapjuk önkormányzatonként 6 millió forint.– Azon kisvállalkozóknak, akiknek az éves bevétele meghaladja a 18 millió forintot, de nem haladja meg a 25 millió, vagy kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot, illetve annak arányos részét, az iparűzésiadó-alapjuk önkormányzatonként 8,5 millió forint.Az adóalapokat napi arányosítással kell meghatározni, ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb.Ha egy vállalkozó a fenti egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítást kívánja alkalmazni, akkor a megelőző évi bevallásában nyilatkozhat ezen választásáról, az adóév május 31-éig, vagyis a bevallásra nyitva álló határidőig.Ugyanígy kell eljárniuk azoknak a vállalkozóknak is, akik az adóévben kezdik meg a vállalkozói tevékenységüket. Esetükben csupán annyi a különbség, hogy már az első adóévben is alkalmazhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítást. Ha azonban a már működő vállalkozás év közben jelentkezik be az adott önkormányzat területén, például telephely-létesítés miatt, akkor a választását a bejelentkezéssel egyidejűleg kell megtenni.Ha a vállalkozó nettó árbevétele év közben mégis meghaladná a rá vonatkozó határértéket, vagyis a 25 vagy a 120 millió forintot, akkor köteles normál módon megállapítani az iparűzésiadó-alapját.Ha egy vállalkozás a fentiek szerint nyilatkozott az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról, akkor azt nem kell adóévenként megismételni. A vállalkozó egészen addig alkalmazza a fenti egyszerűsítést, ameddig nem nyilatkozik arról, hogy a későbbiekben mégsem kívánja ezt a módszert alkalmazni. Erről is az adóév május 31-éig lehet az adóhatósának nyilatkozni.Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor az adóévben adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre nem jogosult.Az a vállalkozó, aki kisvállalkozóként az adóalap egyszerűsített megállapítását választotta, a következő módon köteles adóelőleg-fizetési kötelezettségének eleget tenni.Mindenekelőtt abban az évben, amelyben a vállalkozó áttér az adóalap egyszerűsített megállapítására, köteles megfizetni a március 15-ei, már korábban bevallott adóelőleget [Htv 39/A § (10) bekezdés].Majd ezt követően valamennyi kisvállalkozó köteles adóelőleget fizetni május 31-éig. Ezen adóelőleg összege pontosan meg kell, hogy egyezzen az előző évi adó összegével. Ezen adóelőleg összegéből azonban le kell vonni a március 15-én megfizetett adóelőleg összegét.A későbbiekben nem szükséges sem adóelőleget fizetni, sem adóbevallást benyújtania a kisvállalkozónak, ha a fenti egyszerűsített módon meghatározott adója nem haladja meg az előlegként befizetett adóösszeget, és adó-visszatérítést sem kér.Egy gyakorlati példán keresztül mutatjuk be a fenti rendszer működését.1. példa: Egy, az iparűzési adóalapját általános szabályok szerint megállapító vállalkozó 2022-ben 13 millió forint nettó árbevételt ért el, az iparűzési adóalapja pedig 5 millió forint, amely az egyszerűség kedvéért pont megegyezik az ezen adóévre fizetett előleg összegével. 2023-tól az adóalap egyszerűsített megállapítását kívánja alkalmazni. 2023. március 15-én (a 2021. évi adatai alapján) 60 ezer forint adóelőleget vallott be. 2023-ban a nettó árbevétele azonban 9 millió forintra csökken.
| SORSZÁM | DÁTUM | ESEMÉNY | ÖSSZEG |
| 1 | 2023.03.15. | A korábban bevallott adóelőleg(2021. évi bevallás alapján) | 60 000 forint |
| 2 | 2023.05.31 | 2022. évi végleges adó és 2022. évi adóelőleg különbözete adóbevallás alapján | 0 forint |
| 3 | 2023.05.31. | Kisvállalkozói adóelőleg megfizetése (a 2022. évi bevétele alapján) | 60 000 forint (120 000-60 000) |
| 4 | 2024.05.31. | Kisvállalkozói adóelőleg (a 2023. évi bevétel alapján) | 50 000 forint |
A példából látható, hogy a kisvállalkozó 2023. május 31-én a 2022. évi bevétele (13 millió forint) alapján elvileg 120 ezer forint adóelőleget kellett volna, hogy fizessen, de mivel 2023. március 15-ével 60 ezer forint, már korábban bevallott adóelőleggel rendelkezett, így a ténylegesen fizetendő adóelőleg csupán 60 ezer forint (3-as sorszámú esemény).A 2023-as év után a bevétele alapján csupán 50 ezer forint adót kellene fizetnie, 2 százalékos adómértéket figyelembe véve. A vállalkozó emiatt döntési helyzetbe kerül. Dönthet úgy, hogy nem nyújt be bevallást, s ez esetben a 2023-ban befizetett 120 ezer forint adó gyakorlatilag véglegessé válik. De dönthet úgy is, hogy benyújtja a bevallását, melyben bevallja a 2023. évét a tényleges bevétele (9 millió forint) alapján terhelő adót, és a különbözetet – ami a példa szerint 70 ezer forint – visszaigényli. Ekkor azonban az adóelőlegét is be kell vallania, ami a példa szerint 50 ezer forint.2. példa: Egy, az iparűzési adóalapját általános szabályok szerint megállapító vállalkozó 2022-ben 13 millió forint nettó árbevételt ért el, az iparűzési adóalapja pedig 5 millió forint, amely az egyszerűség kedvéért pont megegyezik az ezen adóévre fizetett előleg összegével. 2023-tól az adóalap egyszerűsített megállapítását kívánja alkalmazni. 2023. március 15-én (a 2021. évi adatai alapján) 60 ezer forint adóelőleget vallott be. 2023-ban a nettó árbevétele 19 millió forintra növekszik
| SORSZÁM | DÁTUM | ESEMÉNY | ÖSSZEG |
| 1. | 2023.03.15. | A korábban bevallott adóelőleg(2021. évi bevallás alapján) | 60 000 forint |
| 2. | 2023.05.31. | 2022. évi végleges adó és 2022. évi adóelőleg különbözete | 0 forint |
| 3. | 2023.05.31. | Kisvállalkozói adóelőleg (a 2022. évi bevétele alapján) | 60 000 forint (120 000-60 000) |
| 4. | 2024.05.31. | Kisvállalkozói adóelőleg bevallása és megfizetése (a 2023. évi bevétel alapján) | 170 000 forint |
| 5. | 2024.05.31. | A 2023. évi végleges adó bevallása és az adókülönbözet megfizetése | 50 000 forint (170 000-120 000) vagyis (5.-2.-1.) |
Ebben az esetben a bevétel emelkedése miatt a vállalkozó a 2023. évre köteles adóbevallást benyújtani, és a 2023-as évre kiszámolt egyszerűsített adóalap (8,5 millió) után 2 százalékkal számolt 170 ezer forint végleges adóból le kell vonnia a 2023-as adóévben befizetett 120 ezer forintnyi adót. Így 50 ezer forintot kell megfizetnie 2024. május 31-ig.Ezzel együtt köteles 170 ezer forint előleget bevallani és meg is fizetni 2024. május 31-éig. Ha a bevétele oly mértékben csökkenne, hogy a végleges adója az alacsonyabb bevételi sávnak megfelelő adóra mérséklődne, akkor az 1. számú példában szereplő döntési helyzetbe kerül: azaz vagy bevallja a csökkentett végleges adót, és visszaigényli a az előlegként befizetett többletet, vagy nem nyújtja be a bevallását, és a befizetett adóelőleg végleges adóvá válik.Átmeneti szabály vonatkozik azon vállalkozókra, akik 2022. december 31-én kataalanyként a tételes adóalap-megállapítást választják.Ők egyrészt jogosultak arra, hogy adóbevallást nyújtsanak be 2023. május 31-éig a 2022. évi adójukról. A kataalanyokról ezen túlmenően azt vélelmezi a törvény, hogy az adóalapjukat az egyszerűsített módon állapítják meg.Ugyanakkor a kataalany nyilatkozhat úgy is, hogy az általános szabályok szerint kívánja megállapítani az adóalapját. Ezen nyilatkozatát a változásbejelentő nyomtatványon köteles 2023. május 31-éig az adóhatóságnak megküldeni. Ekkor azonban különös szabály szerinti adóelőleg-fizetési és -bevallási kötelezettsége keletkezik, melyet az alábbi rendben kell pénzügyileg teljesítenie:2023. május 31.: 50 ezer forint, 2024. március 15. 25 ezer forint.Összességében a tervezett egyszerűsítés egységesebbé teszi a kisvállalkozók iparűzésiadó-fizetési kötelezettségét, s egyenletes éves bevételi szint mellett adminisztrációs könnyebbséget is fog jelenteni a vállalkozások számára. Tette közzé az adózóna.hu.