Évek óta több olyan kérdés érkezik az Adózónára, amely az ügyvezetők jogviszonyára és társadalombiztosítási közterheire vonatkozik. Erre tekintettel az alábbi cikkben részletezzük az ügyvezetők jogviszonyait, és foglalkoztatásuk kapcsán fizetendő tb-kötelezettségeket.A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Azaz az ügyvezető vagy munkaviszonyban vagy megbízásban tevékenykedhet. Elsőként tekintsük át a munkaviszonyban álló ügyvezetőre vonatkozó szabályokat!
Ügyvezető munkaviszonyban
A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Mt.) és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) egyaránt alkalmazni kell. Ha a nem sajátjogú nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát, akkor a munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon.
A nem sajátjogú nyugdíjas ügyvezető munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szochokedvezménnyel élhet.
Ha az ügyvezetői feladatok elláthatók részmunkaidőben, akkor a minimálisan fizetendő bér is arányosítható a részmunkaidőhöz. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a társadalombiztosítási járulék minimális alap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (minimális alap).
Megjegyzés: a Tbj. alapján minimálbér 30 százaléka utáni fizetési kötelezettségnél a minimálbért, és nem a garantált bérminimumot kell alapul venni. Ez azt jelenti, hogy 2021. február 1-jétől havonta legalább bruttó 50 220 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább bruttó 50 220 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
Ha a részmunkaidőben dolgozó ügyvezető bére a járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetés. Ugyanakkor, ha ez az ügyvezető társadalombiztosítási ellátást kap – pl. keresőképtelen lesz és erre táppénz kerül megállapításra –, akkor úgy kell tekinteni az ellátás kiszámítása során a fenti járulékfizetést, mintha a minimális alapig azt teljes egészében az ügyvezető fizette volna meg.
Nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, ha a munkaviszonyban álló ügyvezető csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy köznevelési intézményben, szakképző intézményben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali képzésen tanul.
Példa
Ha az 50 éves, adókedvezményre és családi pótlékra nem jogosult ügyvezetőnek részmunkaidőben a havi munkabére bruttó 30 000 forint, akkor 2021 júliusában befizetendő közterhek a következők:
♦ szja-előleg: 30 000 × 0,15 = 4500 forint (munkavállaló terhe);
♦ tb-járulék: 30 000 × 0,185 = 5550 forint (munkavállaló terhe) + (50 220 – 30 000) × 0,185 = 3740,7 forint (munkáltató terhe);
♦ szocho: 50 220 × 0,155 = 7784,1 Ft (munkáltató terhe).
Megjegyzés: figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fenti alsó határt arányosítani kell, ha az ügyvezető munkaviszonya hónap közben kezdődik vagy szűnik meg, vagy ha a biztosítási jogviszonya az adott hónapban szünetel vagy táppénzben, baleseti táppénzben részesül, illetve 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.
Ügyvezető megbízásban
Megbízási jogviszonyban álló ügyvezető esetén a 2013. évi V. törvényt (Ptk.) és a 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) egyaránt alkalmazni kell. A megbízási jogviszony esetén el kell különíteni, hogy az ügyvezetést tag vagy nem tag látja-e el. Először tekintsük át megbízásban, tagként ellátott ügyvezetést!
Ha a társaság tagja megbízásban ügyvezető, akkor az alábbi szabályt kell alkalmazni:
a Tbj. alapján „a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését megbízásban látja el, kivéve, ha tagsági jogviszonyban társas vállalkozónak minősül.” Azaz, ha a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja megbízási jogviszonyban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ez alól akkor van kivétel, ha a tag tagsági jogviszonyban is tevékenykedik, mert ez esetben olyan többes jogviszony jön létre, amelyben a tagsági jogviszony alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt, míg az ügyvezetésre a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
Azaz, ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ha azonban ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban nem munkaviszonyban, nem megbízásban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn. Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy az ún. minimális alapok után fizesse a tb-közterheket. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és az ügyvezető a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
Mindezek alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a társas vállalkozás tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezzel egyidejűleg van-e személyes közreműködése a társaságban vagy sem.
A társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonyt hoz létre, így azt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:
a nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót 18,5 százalék tb-járulékfizetés terheli, amelynek minimális alapja havonta legalább a minimálbér, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum. A társas vállalkozás által fizetendő 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka.
A fenti minimális alapok szerinti tb-közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el. Természetesen, ha a tag jövedelme a fenti minimális alapot meghaladja, akkor ez a jövedelme lesz a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.
Megjegyzés: nem kell a fenti minimális alapot alkalmazni, azaz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy ha a társas vállalkozó köznevelési intézményben, vagy szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát az ügyvezető Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a jogviszonyt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. Az ügyvezető tevékenységért járó díjazás – szja-előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.
Ha a megbízásban személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a társadalombiztosítási járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.
Megjegyzés: ha sajátjogú nyugdíjas, vagy a vállalkozás esetén a sajátjogú nyugdíjason túl a rá irányadó nyugdíjkorhatárt elért özvegyi nyugdíjban részesülő (azaz kiegészítő tevékenységet folytató) ügyvezető esetén nem jön létre biztosítási jogviszony, így társadalombiztosítási járulékot nem kell megfizetni. A társas vállalkozásnak, és a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Végezetül az alábbi táblázatban összegzem a leírtakat:
| Ügyvezetés | Az ügyvezető béréből, jövedelméből a 18,5% mértékű tb-járulékot meg kell fizetni? | Mikor jön létre a biztosítási jogviszony? |
| Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés | Igen, kivéve a kiegészítő tevékenységet folytatót | Munkaviszonyban dolgozó, nem sajátjogú nyugdíjas ügyvezető biztosított a munkaszerződésben foglalt naptól, ennek hiányában a szerződés megkötését követő naptól |
| Megbízásban ellátott ügyvezetés | Igen, kivéve
| Igen, a társas vállalkozói jogviszony esetén annak létrejötte napjától, kivéve a kiegészítő tevékenységet folytatót.Igen, megbízásban akkor, ha járulékalapot képező megbízási díj eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét, kivéve a kiegészítő tevékenységet folytatót. További feltétel, hogy az ügyvezető a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végezze. |